PROLÓGUS

Luhan

- Luhan, igyekezz, gyorsan túl akartam esni a vásárláson! Még rengeteg dolgom van! - kiáltott fel anya, én meg gyorsan felhúztam a zoknimat és lerobogtam a földszintre. A házban aznap csak én, anya és a nővérem voltunk. Apa a Mágiaügyi Minisztériumban dolgozott, ezért már korán reggel elment és általában csak nagyon későn ért haza.
Az ajtóban állt anya és LuXue, látszólag elég türelmetlenül, mert már mentek volna az Abszol útra megvásárolni a tanévhez szükséges felszerelést. Olyan izgatott voltam, hiszen mikor betöltöttem a 11-et én is megkaptam a levelemet a Roxfortból. Hamarosan elkezdődik az első tanévem, természetes, hogy izgulok. Már vagy három éve (akkor küldtek először a nővéremnek levelet) várom, hogy végre rám kerüljön a sor. Anya mugli, tehát nem képes varázsolni, mégis mindig ő intézi az ügyeinket, mert apa túl elfoglalt.

- Anya, anya kaphatok majd én is egy baglyot? Xue kapott, mikor elsős volt! - kérdeztem csillogó szemekkel miközben kisétáltunk London utcáira.

- Biztos kapsz te is, de kicsit nyugodj le öcsi, megint kezdesz túlpörögni - vonta fel a szemöldökét Xue, anya meg csak forgatta a szemeit. Nővérem a bal kezével előre tartott pálcájával "jelzett" a Kóbor Grimbusznak, hogy fel kéne venni minket. Fél pillanaton belül meg is jelent a jármű, mi pedig gyorsan felszálltunk. Anya fizetett és elmondta, hova szeretnénk menni. A busz tempójával nagyon hamar megérkeztünk és én izgatottan szálltam le róla, pedig fogalmam sem volt, hol van pontosan a varázslók "bevásárlóközpontja". Nővérem előre szaladt és mutatta az utat, míg Anya mosolyogva sétált mögöttünk. Mikor a kőfal kinyílt hatalmasra kerekedtek a szemeim.

-Woow, de menő! - épphogy csak betettem a lábam az utcára máris éreztem az embertömeg sodrását. Hát persze, ilyenkor vannak itt a legtöbben, mindenki jön vásárolni iskolakezdésre. Anyával szépen sorban mindent megvettünk (Xue találkozott pár barátnőjével és ők külön mentek vásárolni). Volt egy listám:

Az első évben a következő ruhadarabok szükségesek:

• ·         Három rend egyszerű munkatalár (fekete);
• ·         Egyszerű hegyes süveg (fekete) mindennapi használatra;
• ·         Egy pár munkavédelmi kesztyű (sárkánybőr vagy hasonló);
• ·         Egy téli köpönyeg (fekete, ezüstcsattal)
• ·         A tanuló minden ruhadarabján köteles feltüntetni a nevét!

Tankönyvek

Minden tanulónak saját példánnyal kell rendelkeznie a következő művekből:

• ·         Dabrak, Miranda: Varázslástan alapfokon
• ·         Bircsók, Bathilda: A mágia története
• ·         Goffrid, Adalbert: Modern varázsláselmélet
• ·         Ripsropsky, Emeric: Az átváltoztatásról kezdőknek
• ·         Spora, Phyllida: Ezer bűvös fű és gomba
• ·         Mixel, Arsenius: Ismerkedés a varázsitalokkal
• ·         Salmander, Göthe: Legendás állatok és megfigyelésük
• ·         Reskesh, Quentin: A sötét erők. Önvédelmi kalauz

Egyéb felszerelési tárgyak:

• ·         1 db varázspálca
• ·         1 db üst (ón, II. méret)
• ·         1 készlet üveg- vagy kristályfiola
• ·         1 db teleszkóp
• ·         1 db rézmérleg

Ezenfelül minden tanuló magával hozhat 1 db baglyot, macskát vagy varangyos békát.

Egész gyorsan végeztünk. Megkaptam a pálcámat is: 14 hüvelyk, tölgy és sárkányszívizom-húr. Legutoljára az állatkereskedést hagytuk. Tudtam, hogy milyen baglyot akarok, mégis végignéztem a furábbnál furább lényeket. Anya már kezdett türelmetlen lenni így elmondtam neki, hogy a sarokban elhelyezkedő ketrecbeli hatalmas baglyot kérem. Ahogy bejöttünk a boltba, megpillantottam és akkor el is döntöttem, hogy az kell. Pont egy igazi férfihez illik. Kifizettük és kimentünk. Amikor elsétáltunk a kirakat előtt megláttam egy körülbelül velem egyidős fiút. Egy pillanatig csak bámultam, és már majdnem ott tartottam, hogy odamegyek hozzá és megbökdösöm az arcát. Olyan aranyos volt! Pufi, mint egy baozi. Ahogy ott állt tényleg nagyon aranyos volt, és mintha pockokat vagy hörcsögöket nézett volna a kirakatban. Halkan felnevettem, mert még hasonlítottak is. Tovább nem nézhettem Baozit, mert anya már türelmetlen volt, szóval egy mosollyal az arcomon követtem a fagyizóhoz, ahol megbeszéltük, hogy találkozunk Xue-vel.

~*~

-Anyaaaa kelj fel, le fogjuk késni a vonatot! - pattogtam az ágyán, hogy igyekezzen. Elképesztően izgultam, végre elérkezett az első tanítási nap.
-Deho....dehogy is Luhan, időben oda fogunk érni, nyugodj meg... - mondta nagy ásítások között. Nem hittem neki, szóval lerántottam a takarót róla, otthagytam a földön és kisétáltam a szobából, hogy leellenőrizzem tényleg mindenem be volt-e csomagolva. Xue épp reggelizett, ezért odasiettem hozzá.
-Xueeee, el tudod hinni? MEGYEK A ROXFORTBA! Ez olyan hihetetlen! - áradoztam neki, ő pedig kivételesen nem szólt be csak rám mosolygott és evett tovább.
Nem sokára el is indultunk, és én már tényleg nem bírtam magammal. A vonat állomáson mindketten szorosan átöleltük anyát két puszi kíséretében és megígértük, hogy mindennap írunk. Mondjuk sejtettem, hogy mindennap azért nem fog menni.
A vonaton elváltunk Xue-vel mert elment a barátnőivel én meg egyedül keresgéltem szabad hely után. Egész hamar találtam is egy teljesen üres kabint, úgyhogy gyorsan bementem és behúztam magam mögött az ajtót. Felpakoltam a poggyásztartóra, majd visszaültem a helyemre. Na, és most mi legyen? Kicsit szorongani kezdtem. Teljesen egyedül voltam és egyelőre nem láttam, hogy így hogyan lesznek barátaim. Hát reméljük, miután beosztottak valamelyik házba jól ki fogok jönni mindenkivel. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki próbálja kinyitni az ajtót. Nem sikerült neki, szóval felálltam és kinyitottam én. Nem számítottam rá, hogy nem más áll majd ott, mint...

-Hű, Baozi!